A tüdőrákszűrési programok bizonyított előnyei ellenére nem mindig érnek el minden csoportot egyformán. Ez azt jelenti, hogy azok, akik az egészségügyi egyenlőtlenségek miatt a leginkább veszélyeztetettek, esetleg lemaradhatnak a javuló eredmények lehetőségéről.
Ez magában foglalja:
A távoli területeken élők
A vidéki területeken élők körében alacsonyabb a szűrővizsgálatok igénybevételi aránya. Ennek oka lehet a közlekedési nehézségek, a kevesebb egészségügyi intézmény és a szűrés előnyeivel kapcsolatos alacsonyabb tudatosság.
Szociálisan hátrányos helyzetű lakosság
A szociálisan hátrányos helyzetű lakosság körében alacsonyabb a részvételi arány, amit olyan tényezők befolyásolnak, mint a korlátozott egészségügyi ismeretek, az egészségbiztosítás hiánya, az egymással versengő életprioritások és az egészségügyi rendszerekkel szembeni bizalmatlanság.
Etnikai kisebbségek
Az etnikai kisebbségi csoportok gyakran szembesülnek a tüdőrákszűrés rendszerszintű akadályaival, ideértve a kulturális és nyelvi különbségeket, a közösségi elkötelezettség hiányát, a megkülönböztetést és az egészségügyi ellátáshoz való korlátozott hozzáférést.
Nők
A tüdőrák az európai nők körében a rákos halálozás vezető okává vált, egyes országokban megelőzve a mellrákot. A nőkről kimutatták, hogy a tüdőrák okozta halálozás kockázatának csökkenése szempontjából nagy hasznát veszik a szűrésnek, de a tanulmányok szerint a nők kevésbé veszik igénybe a tüdőrákszűrő programokat. Ennek oka lehet a kockázatuk alulbecslése, a kevesebb egészségügyi ellátásra való beutalás vagy az életükkel kapcsolatos prioritások ütköztetése.
Esettanulmányainkban azt is megnézheti, hogy más országok hogyan biztosították a tüdőrákszűréshez való méltányos hozzáférést a különböző csoportok számára.